Mennyire mérgező a glifozát?
Adatok a félrevezető mesék helyett
A glifozát vagy a médiában gyakran helytelenül használt terméknevén, Roundup a globális népesség élelmezéséhez elegendő élelmiszer termesztése és a környezeti és emberi egészséget érintő fenntarthatóság közötti feszültség középpontjában áll.
Mindenhol megtalálható a hírek szerint: a vízben, nyomokban az élelmiszerekben, még az anyatejben (nem) és férfi spermában (nem) és az emberi vizeletben is. De vajon mennyire káros az élővilágra, a talajra, a vízgyűjtőkre és az emberre?
A glifozát a legvitatottabb növényvédő szer a világon, annak ellenére, hogy 50 éve a legtöbbet vizsgált és általánosságban biztonságosnak ítélt növényvédő szer a világ minden ellenőrző és szabályzó szervezete által. Mostanában ismét reflektorfénybe került, mert az Egyesült Államok egészségügyi és humánminisztere, Robert F. Kennedy Jr. ellenzi a gyomirtó szereket, különösen a glifozátot.
A tudomány azonban 50 év alatt nem erősítette meg a veszélyességét, és máig nem található olyan olyan ok-okozati bizonyíték a tudományos irodalomban, hogy megfelelő használat esetén bármiféle emberi egészségügyi problémákat okozna.
A kutatások azt is kimutatták, hogy ha a bőröd érintkezik vele, csak 2%-a szívódik fel. Ha pedig véletlenül megiszod, megeszed vagy belélegzed, csak kb. 30%-a szívódik fel a szervezetben és kb. 48 órán belül kiürül, a maradék 100%-a pedig kb. hét napon belül eltűnik a szervezetből, azaz nem halmozódik fel, ellentétben az aktivisták elképzeléseivel.
Vajon ez a felszívódás elég ahhoz, hogy bármilyen formában káros legyen az emberi egészségre?
A több évtizedes gyakorlatból származó adatok alapján egyértelműen nem.
A saját méréseink alapján sem.
Mi a glifozát?
A glifozát hatóanyag, közismert nevén Roundup, az egyik legnépszerűbb és legszélesebb körben használt gyomirtó szer a mezőgazdaságban, a ház körül, az intézményekben és a környezetvédelemben. Igen, a környezetvédelemben is, mert a nehezen kontrollálható, évelő, invazív növények ellen szívesen használják a nemzeti parkok is a glifozátot.
Nemcsak a gyomokat pusztítja el, hanem a legtöbb növényt, ami fotoszintetizál, beleértve az olyan mezőgazdasági növényeket is, mint a kukorica, a búza, a repce, a cukorrépa vagy lucerna. Meglepő módon számos növény van, amely természetes módon rezisztens a glifozátra, például a szöszös bükköny vagy számos hereféle sem pusztul el tőle - azokra más gyomirtókkal lehet csak hatást gyakorolni.
A glifozát a sikiminsav útvonal megzavarásával fejti ki hatását. Ez a folyamat lehetővé teszi a növények számára, hogy három esszenciális aminosavat, a triptofánt, tirozint és fenilalanint állítsanak elő, amelyekre a növekedésükhöz szükségük van. Az emberek és az emlősök a fehérjék fogyasztásával jutnak aminosavakhoz, míg a növények saját maguk állítják elő ezt a három aminosavat. Amikor a glifozátot a növényre permetezik, az a leveleken, a növény felszínén keresztül felszívódik és belép a PEP/EPSPS vegyületek helyére a sikimisav útvonalon, ezzel megzavarva a növény azon képességét, hogy a három esszenciális, aromás aminosavat előállítsa. Mivel ez a folyamat gátlásra kerül, a növény nem képes saját aminosavait, majd fehérjéit előállítani, ezért néhány hét alatt elsorvad.
Mi az a Shikimi sav útvonal?
A sikimisav útvonal (shikimate pathway) egy 7 lépéses biokémiai metabolikus útvonal, amely elsősorban növényekben fordul elő és aromás aminosavak (fenilalanin, tirozin, triptofán) bioszintéziséhez szükséges. Állatokban ez az útvonal hiányzik, ezért ezek az aminosavak számukra esszenciálisak, a növényekből veszik fel táplákozással.
Érdekes kérdés volna összehasonlítani a glifozát LD50 értékét a növények által évente megatonna mennyiségben termelt PEP és EPSPS molekulák LD50 értékével, hogy lássuk, mekkora toxikológiai kockázatot jelentenek, de a tudományos irodalomban nem találhatóak meg az PEP/EPSPS LD50 értékei.
Vajon miért nem volt senki kíváncsi eddig a két alapvető molekula toxikológiai adataira?
Mennyire mérgező is végül a glifozát?
Az akut mérgező hatás azonosításához az alábbi táblázatban összefoglaltam az élelmiszerekben előforduló, néhány gyakori vegyület LD50 értékét.
Az LD50 érték (Medián Halálos Dózis) a toxikológiában használt mérőszám, amely megmutatja, hogy egy adott anyagból mekkora mennyiség okozza a kísérleti állatok (pl. patkányok) 50%-ának pusztulását, testsúlykilogrammra vetítve (mg/ttkg), megjelölve az alkalmazás módját (pl. szájon át), és a mérték egy anyag relatív mérgező hatását fejezi ki, ahol alacsonyabb érték magasabb toxicitást jelent.
Hol is található a táblázatban a glifozát? Mit jelent ez számodra a mérgező hatással kapcsolatban? Miért terjesztik a médiában a “mérgező glifozát” mitoszát, amikor az európai toxikológiai besorolása szerint nem tartozik mérgező kategóriába? Miért aggódik bárki is egy olyan, nem mérgező vegyület miatt, miközben számtalan nagyságrendekkel mérgezőbb vegyületeket fogyasztanak naponta nagy mennyiségben az emberek az élelmiszerekkel, élvezeti szerekkel és gyógyszerekkel?
Mielőtt elsütnéd a szokásos aktivista poént, hogy mindenki szervezetében nagy mennyiségben megtalálható a glifozát, el kell, hogy keserítselek, de kettőnk közül én végeztettem egyedül hiteles mérést az ügyben Magyarországon, ami nem igazolja az aktivista félrevezetéseket.
Innen letöltheted a táblázatot PDF formátumban.
A glifozát előnyei
Olcsó és kevésbé mérgező, mint egyéb gyomirtó alternatívák: A gazdálkodónak hektáronként csak kis, körülbelül 1.5-2 liter mennyiségű szerre van szükségee, amely négyzetméterenként 2-3 cseppet jelent. Mivel ilyen keveset használnak, a glifozát más gyomirtó szerekhez képest olcsó és kevésbé mérgező, mint az olyan alternatívák, mint a dikamba és az atrazin.
Növekvő hozam: A gyomok versenyeznek a növényekkel a napfényért és a talaj tápanyagaiért. A gyomok terminálásával a növények zavartalanul tudnak fejlődni , így növelve a hozamot és csökkentve a termésveszteséget. A glifozát nélkül nem termelnénk annyi elérhető árú élelmiszert, mint manapság.
Regeneratív mezőgazdaság: A talajművelés nélküli, no-till gazdálkodás
azt jelenti, hogy a gazdálkodónak nem kell forgatnia és semmivel sem művelni a talajt, hogy elpusztítsa a gyomokat. A talajművelés elhagyása az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodóképességet is elősegíti, mert a szármaradványokkal takart talajfelszín csökkenti a talaj felmelegedését és a bolygatatlan talajban felszaporodó talajélet a szénmegkötést is felgyorsítja . A talajművelés nélküli, no-till gazdálkodás nagy előnyt jelent a gazdák számára, mivel megőrzi a talajnedvességet, megakadályozza az eróziót, csökkenti az üzemanyag-fogyasztást, a "kevesebb vas a talajban" révén csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, és a talajélet és a rovarok sokféleségének is kedvez. A talajművelés nélküli gazdálkodás megőrzi a hasznos talajmikrobiótát is, amely tápanyagot biztosít a növények számára. A glifozát előtt a talajművelés nélküli gazdálkodás nem volt sikeres, mivel a gyomok átvették az uralmat a földeken és a jelentős hozamveszteséget csak számos talajműveléssel lehetett csökkenteni. Ennek eredménye azonban az elpusztult termékenységű és humusztartalmú talajok lettek világszerte.
A glifozát hátrányai környezeti szempontból
A glifozát szinte minden növényt elpusztít: Ha egy nem glifozát toleráns GMO növényre permetezik, akkor a gyomokkal együtt a haszonnövényt is elpusztítja. Ez alól kivétel néhány pillangósvirágú növényfaj, mint a szöszös bükköny, amely természetesen ellenálló a glifozáttal szemben. Ez a hátrány azonban szántóföldön előny, mert pont az a cél, hogy semmiféle egyéb növény ne okozzon hozamcsökkenést a haszonnövényben vagy okozzon egészségre veszélyes fertőzést a gabonában (mint ahogy a mérgező csattanó maszlag miatt számos alkalommal vontak ki forgalomból bioélelmiszert)
Környezetszennyezés elfolyással A glifozát erősen kötődik a talajhoz, így nem valószínű, hogy eljut a felszínről a mélyebb talajvízbe. Mivel azonban a talaj felszínén kötődik meg, a megművelt talajról nagyobb csapadékeseményeknél az erózióval együtt még mindig elfolyhat a közeli vízgyűjtőbe. Ez a kockázat a no-till technológia mellett jelentősen lecsökken, legtöbb esetben közel nullára - az erózió szinte kivétel nélkül a hagyományosan művelt mezőgazdasági földekről indul.
Gyomnövény-rezisztencia: Körülbelül több mint 20 gyomnövény fejlesztett ki rezisztenciát a glifozáttal szemben az USÁ-ban. A felhasználóknak ezért más, potenciálisan mérgezőbb gyomirtó szereket kell használniuk a gyomok kiirtásához vagy meg kell művelniük a talajt, jelentős szél- és vízeróziós károkat okozva és csökkentve a talaj humusztartalmát. Számos növény egyébként jónéhány gyomirtószerre fejlesztett ki már rezisztenciát vagy toleranciát, hírhedt példa erre a betyárkóró, amely már legalább 4 herbicidtipusra fejlesztett ki rezisztenciát (HPPD-inhibitorok, 2,4D/MCPA típusú auxin herbcidek, szulfonilureák, fotoszintézis II gátlók és glifozát)
Nyomokban az élelmiszerekben: Nyomokban kimutatták különböző élelmiszerekben, ami aggodalomra adhatna okot az emberi egészséggel kapcsolatban. Például a csicseriborsó és hajdina betakarítás előtti állományszárítása érdekében az EU-n kívüli gazdák egy része glifozáttal állományszárítja a hajdinát (pohánkát), csicseriborsót és lencsét, hogy egyszerre érjen be. Nyomokban Nyugat-Európában a csapadékosabb klimatikus zónákban a búzaliszttel a süteményeket, kenyereket stb. készítő feldolgozóüzemekbe is kerülhet, vagy a deszikkált árpával a sörgyártásba, de hazánkban tiltott az állományszárításra használni a glifozátot, ezért elenyésző a valószínűsége, hogy bárki is glifozátos kenyeret enne. A mért mennyiségek alapján egyébként naponta százezer literszám lehetne inni a sört, vagy 400 000 tonna almát kellene megennie, hogy egészségügyi problémája legyen valakinek a glifozáttól - de ilyet gondolom senki nem tesz.
Ha be is kerülne a szervezetbe ez az elenyésző mennyiségű szennyezés, az ember nem rendelkezik shikimisav útvonallal, ezért a szervezet a vizelettel és széklettel üríti ki ezeket a töredék mikrogrammnyi mennyiségeket, bármiféle felhalomozódás nélkül a szervezetben.
Ha a nagyságrendeket szeretnénk kontextusba helyezni, ha minden egyes csepp kipermetezett glifozát rákerülne például a búzaszemekre, körülbelül 1000 kenyeret, azaz 1 tonna kenyeret kellene megennünk naponta ahhoz, hogy negatív hatással legyen az egészségünkre. Mivel azonban a kipermetezett mennyiség tizede sem kerül be a vizsgálatok alapján egy kenyérbe, így naponta 10 tonna kenyér elfogyasztása után aggódhatna az egészsége miatt az, aki véletlenül glifozáttal permetezett búzalisztet használna. Mennyi valószínűségét látja bárki is egy ilyen eseménynek? Arról nem is beszélve, hogy a kenyérben nagy mennyiségben található az akrilamid, amely a fent mellékelt táblázat alapján nagyjából negyvenszer mérgezőbb a glifozátnál.
Az EFSA évente megjelentetett riportjaiban pedig nem találunk Európában jelentős élelmiszer szennyezést - ha a glifozát nem található meg a mérésekben, akkor az egészségünkre sem lehet hatással.
2022-ben a glifozátot 25 ország jelentette, amelyek 15 307 különböző élelmiszeripari termékből származó mintát elemeztek. Ezek közül 444 takarmányból származó minta volt. Ami az élelmiszermintákat illeti, 14 563 mintában (98,0%) a glifozát nem volt semmilyen mennyiségben kimutatható a legérzékenyebb módszerekkel sem. 258 mintában (1,7%) a glifozát mennyisége a LOQ feletti, de az MRL alatti szinten volt kimutatható, azaz detektálni tudták a szuperérzékeny vizsgálati módszerekkel, de ez semmilyen egészségügyi hatást nem jelent. 42 mintában (0,3%) pedig a szermaradványszint meghaladta az MRL-t, azonban ezeket a termékeket általában kivonják vagy visszahívják.Egészségügyi aggályok használat közben: Bár az EPA, EFSA és más szervezetek általában biztonságosnak tartják a glifozátot, ha rendeltetésszerűen használják, egyes gyanús körülmények között született tanulmányok összefüggésbe hozták a non-Hodgkin limfómával. A harmadik világbeli földeken dolgozók gyakran nem használnak maszkot vagy védőfelszerelést, azonban az Európai Unióban a növényvédelmi előírások és a védőfelszerelések használata kockázatmentessé teszik a használatát.
Mit mondanak a kormányzati szervezetek?
A legtöbb kormányzati szerv világszerte nem talál meggyőző bizonyítékot a negatív hatásokra az elmúlt 50 év alatt sem. Néhányan erősen megkérdőjelezhető állatkísérlet alapján bukkant csak fel ilyen hatás, amely kiugró eredmény általában kártérítési perekben eljáró ügyvédek megrendelésére készültek.
Íme néhány példa:
Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) összefoglalta a glifozát emberi egészségre gyakorolt hatását. Nem találtak aggodalomra okot adó kockázatot, nem találtak arra utaló jelet, hogy a gyermekek érzékenyebbek lennének a glifozátra, nem találtak arra utaló jelet, hogy a glifozát endokrin károsító lenne, és nincs bizonyíték arra, hogy a glifozát rákot okozna az emberekben.
Az Európai Unió, az Európai Vegyianyag-ügynökség és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság kimutatta, hogy jelenleg nincs tudományos vagy jogi indok a tilalomra. Ezt legutóbb 2023-ban vizsgálták felül, és 2033-ban fogják újra felülvizsgálni.
Az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége (IARC ) megállapítja, hogy a glifozát "valószínűleg rákkeltő az emberre nézve", mivel az embereknél csak korlátozottan bizonyított a rák kialakulása, de kísérleti állatoknál elegendő bizonyíték van rá, illetve erős bizonyíték van a rákkeltő mechanizmusra. Ez a szervezet azonban a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megbízhatatlan és az IARC korrupt működése miatt megkérdőjelezhetőek az állásfoglalásai is.
A Health Canada megállapította, hogy "a glifozátot tartalmazó termékek a címkén szereplő utasításoknak megfelelően történő használat esetén várhatóan nem jelentenek aggodalomra okot adó kockázatot az emberi egészségre vagy a környezetre nézve". Emellett figyelemmel kísérik az élelmiszer-maradékok szermaradék-szabványaiknak való megfelelési arányát. Megállapították, hogy a megfelelési arány 4%.
Mit mondanak a tudósok?
Két tudóssal beszélgettünk, hogy meghallgassuk véleményüket a glifozátról.
Bár a talaj egészségére gyakorolt hatásáról eltérő véleményeket fogalmaztak meg, abban mindannyian egyetértettek, hogy a forgalomban lévő gyomirtó szerek közül ez a legkevésbé mérgező.
Abban is egyetértettek, hogy ha valaki otthon, védőszemüvegben, gumikesztyűben és csizmában használja, akkor valamennyi kockázattal vagy expozícióval kell számolnia; a non-Hodgkin limfóma kialakulásának legnagyobb veszélye a földeken dolgozó, egész nap védőfelszerelés nélkül permetező mezőgazdasági munkásoknál lehetne - ilyet azonban csak Indiában és hasonló harmadik világbeli országban láthatunk, de az egészségügyi adatok ott sem támasztják alá az ok-okozati kapcsolatot a glifozát és bármiféle betegség között. A több tízezer amerikai gazdálkodó egészségével kapcsolatos hosszú távú felmérést végző AHS Study pedig egyértelműen kizárja az összefüggést a a glifozát használata és a non-Hodgkin limfóma között.
Dan Wysocki az Oregoni Állami Egyetem talajkutatója és a Soil and Water Conservation Society korábbi regionális igazgatója. Kijelentette, hogy a vizsgálatok szerint az emberekre és a környezetre nézve biztonságos.
"Megkérdezem a gazdák ezreit, akikkel beszélek: "Mi történne, ha nem használnának glifozátot? Több lenne a talajművelés, több lenne az üvegházhatású gázokat kibocsátó és a talajt megbolygató traktor. A glifozátrezisztens növények biotechnológiája előtt számos vegyszert használtak ezeken a növényeken, amelyek általában mérgezőbbek voltak, és gyakrabban és nagyobb mennyiségben alkalmazták őket, mint a glifozátot.
Jobban aggódom a talajból a vízgyűjtőkbe történő elfolyás miatt, mint a glifozát környezetbe kerülése miatt. Ha a talaj elhagyja a gazdaságot, akkor a tápanyagok és a talaj egészségének is vége. A talaj erodálódása nagyobb kockázatot jelent, mint a glifozát a vízgyűjtőn".
- Dan Wysocki
Mi a következő lépés?
A glifozátot övező vitákhoz kétség sem férhet.
Ezt csak fokozza a Monsanto, most már Bayer ellen indított csoportos kereset. Körülbelül 10 000 hirdetésekben toborzott felperes perelte be a Monsantót a fizikai és érzelmi sérüléseik miatt, miután a glifozátot akár a szántóföldön, akár Roundup formájában több éven keresztül használták a kertjükben. Szeretném emlékeztetni az olvasót, hogy amikor egy vállalat egyezséget köt, az gyakran nem azért történik, mert bűnös, hanem azért, hogy csökkentse a több milliós jogi költségeket.
A méreg az adagban van továbbra is.
Az élelmiszerben vagy vízben található mikronnyi mennyiség valószínűleg nem fog ártani senkinek, és a testből ugyolyan formában kiürül, ahogy bekerült, ha bármilyen módon is bejutna egy alig mérhető mennyiség. Ha a kertben használja valaki, viseljen személyes védőszeszközöket, maszkot és kesztyűt, mint bármely más növényvédőszer esetén. Ha mezőgazdasági munkásként egész nap permetez, viseljen maszkot, kesztyűt, szemvédőt és esetleg védőruhát is. Azok közülünk, akik nem használják, és maximum a véletlenszerűen nyomait fogyasztják, azok nincsenek semmilyen veszélyben.
A gyomirtási technológia ma szerepet játszik abban, hogy segítse a gazdákat a gyomnövények elleni védekezésben és a takarónövények sikeres alkalmazásában, amelyek védik a talajokat az eróziótól és növelik a termékenységet és humusztartalmat.
Végszó
A testünk elképesztő képességgel rendelkezik a méregtelenítésre, amennyiben mozgunk, gyümölcsöt, zöldséget, rostot és fehérjét eszünk, legalább hét órát alszunk, és távol tartjuk a stresszt. A glifozát okozta rák nem igazolt semmilyen ok-okozati kapcsolattal, a rákbetegségek kialakulása elsősorban genetikai adottságoktól és az életmódtól függ. Ne vegyük félvállról a testünkben és a környezetünkben lévő vegyi anyagokat, de próbáljunk meg nem pánikba esni, és mindenképpen kövessük a tudományt.