MESTER KÁROLY, AZ ÉN KÉK ZÓNÁM ADÁSÁNAK KRITIKÁJA
Messer Máté - Az Egészség Művészete jegyzete
Messer Máté, az Egészség művészete blog szerzője kiváló írásban elemezte Mester Károly a híres félelemkufár valótlan állításainak csekély töredékét. Kövessétek a facebookon is, hogy táguljon a horizont és olvassátok bátran a tudományos tanulmányokkal alátámasztott kritikáját a félelemkeltő anekdotákkal támogatott termékértékesítésről, amely tévhitek nagy népszerűségnek örvendenek a nyugdíjasok között.
********************************************************************************************************
Mester Károly agrármérnök és természetgyógyász nemrég az Az Én Kék Zónám podcast adásban állított abszurd dolgokat a glifozátról/szabad aminosavakról/GMO élelmiszerekről/kollagén kiegészítőkről.
Ismét semmilyen konkrét hiteles bizonyítékot nem említ, amik igazolnák az erős állításait, és kizárólag saját anekdotikus megfigyeléseire hivatkozik a sertéstelepein. Ez egyrészt ellenőrizhetetlen és nem kontrollált, magyarul vakon hinnünk kell neki, másrészt állatokról van szó, így még ha igaz lenne, akkor sem lehetne 1 az 1-ben emberekre vetíteni. A személyes története persze érdekes, de nem véletlen végeznek humán klinikai vizsgálatokat is több millió dollárból, ahelyett, hogy inkább sertéseken és egyéb állatokon tesztelnének minden elméletet. Sertésein kívül egy kevésbé ismert biokémiai folyamatot említ csupán, ami különösen mulatságos, mert biokémiai folyamatokkal pedig aztán tényleg bármit és az ellenkezőjét is lehet igazolni.
A fő probléma, hogy sajnos azontúl, hogy maga nem ad meg semmilyen érdemi bizonyítékot, most is teljesen ignorálja a már elérhető jó minőségű tudományos bizonyítékokat a témában. Ez nem meglepő, mivel azok mint majd látható rendszerint a főbb állításai ellenkezőjét mutatják. Tehát lényegében egy biokémiai folyamat, és egy agrármérnök megfigyelései a sertésein, amiket senki más nem reprodukált még a világon, állnak szemben a több száz, gyakran független jó minőségű dokumentált mérési adattal, és randomizált humán klinikai vizsgálat eredményével az adott témákban.
Nézzünk néhány konkrét állítását az interjúból:
Glifozát helyettesíti a glicint a sejtekben
6 perctől azt állítja, hogy a glifozát helyettesíti a glicin aminosavat a sejtekben és ezért káros. A jelenlegi bizonyítékok alapján, a glifozát nem tudja helyettesíteni a glicint a sejtekben. Ezt egy Stephanie Seneff nevű amerikai kutató kezdte el terjeszteni, de ebből az összefoglalóból részletesen kiderül miért téves a hipotézise.(1) Akit érdekel ezt a fejezetet olvassa el:”Can Glyphosate Substitute for Glycine in Polypeptide Chains?” de egyéb konkrét tesztek is cáfolták már azóta.(2) A glicin szabad aminosavként pótolva egyébként a bizonyítékok alapján teljesen biztonságos, és számos egészségügyi előnye van.(3) Állati tanulmányokban(ami Mester Károlynál a gold standard) jelentős élethossz növekedést produkált.(21) Ezt csak azért említem meg külön, mert régebbi adásokban a glicin veszélyeivel is riogatott.
Kollagénben van a legtöbb glifozát, ezért káros
Még ha igaz is lenne a feltételezés, hogy a glifozát kiválthatja a glicint a sejtjeinkben, ebből akkor sem következne az, hogy káros lenne a kollagénpótlás, sőt mindjárt elmagyarázom miért lenne épp ellenkezőleg. Mester Károly azt állítja 33:50-tól, hogy mivel a kollagén főként Dél-Amerikából származik, ahol leginkább GMOs takarmányt használnak, így a kollagénben van a legtöbb glifozát. Dél-Amerikában a marhák életük nagyrészében füvet legelnek, és csak életük végén kapnak gabonákat pár hétig, de nem minden kollagén származik Dél-Amerikából. Ő ezt az egészet a már említett megcáfolt elméletére alapozza, miszerint a glicin helyébe glifozát lép, és ezért a kollagénben is felhalmozódik. Ha igaz lenne az elmélete, akkor valójában a kollagén éppenhogy védene a glifozát potenciális káros hatásaitól. Egy kis matematika: a mérési adatok alapján, a glifozát maximum pár mikrogrammos mennyiségben van jelen a húsokban kilogrammonként,(4,5) míg a kollagén tömegének ~30%-a glicin, tehát elég nehezen “helyettesíthetné” a pár mikrogramm glifozát,(0,000001 gram) a ~300 gramm glicint a kollagénben. Még ha tízszer annyi lenne benne mint a húsban, akkor is minimális mennyiségekről beszélünk. Valójában tehát a kollagénpótlás által arányaiban nagy mennyiségű glicint juttatnánk a szervezetünkbe, és rendkívül kevés glifozátot, akár a gabonákhoz/hüvelyesekhez, akár a húsokhoz képest nézzük. Persze mivel az egész elméletről tudjuk, hogy téves, és Mester Károly semmilyen konkrét mérési adatot sem ad meg, így ezt csak érdekességként említem. Amúgy a kollagénpótlás bőrre és ízületekre gyakorolt pozitív hatásairól szintén vannak randomizált klinikai vizsgálatok, és maga a kollagén peptidek tartalma is mérhető. Főként glicin-prolin, és glicin-prolin-hidroxiprolin di és tripeptideket tartalmaznak, glicinhez kapcsolódva nem glifozáthoz…
A mérési adatok azt mutatják, hogy a gabonákban/hüvelyesekben és azokban a növényi ételekben van a legtöbb glifozát, amikre közvetlen permetezik, mivel az állatok képesek kiválasztani.(4,5) Több országban végzett mérések igazolják, hogy az állati termékekben relatíve kevés a glifozát,(4,5) így nyilván a kollagénben sem lehet sok ami belőlük készül, ráadásul kollagénből eleve napi 10 g-ot pótolnak legtöbben naponta, míg sima ételből jellemzően több kg-ot esznek. Érdekes, hogy a Paracelsus által felismert tényt, miszerint a mennyiség teszi a mérget, sajnos hajlamosak elfelejteni akik különféle méreganyagokkal riogatnak. Akik meg több "glifozátdús" teljes gabonát és hüvelyest fogyasztanak, azoknak a kutatások alapján általánosságban javul az egészségük és tovább élnek, még akkor is ha ez GMO forrásokból származik. Mindezek tudatában az ételek glifozát tartalmát meghatározni mint a krónikus betegségek fő okozója és minden baj forrása, teljes mértékben nevetséges, bárhonnan is közelítjük a kérdést.
Az élelmiszerek kevesebb, mint 1%-ban, rendkívül alacsony mennyiségben kimutatott szermaradványok az egészségügyi határérték alatt maradnak - érdemes elolvasni az összefüggéseket a mellékelt cikkben.
Összeesküvések, GMO-k és korrupt kutatók
A génmódosított növények kapcsán ~6:40-től a szóját emeli ki, hogy abban több a glifozát, és azt állítja, hogy egyszerűen azért növelték a biztonságos határértéket az ételekben mert már nem fértek bele a tartományba. Erre az állítására sem ad meg semmi bizonyítékot, de maga az állítás feltételezi, hogy az összes független kutató aki pl. az EFSA-nak dolgozik korrupt, és csupán hasraütésszerűen határozzák meg az egészségügyi határértékeket potenciálisan egészségkárosító anyagok esetén. Ha már nem fér bele egy étel mert túl szennyezett, akkor egyszerűen megemelik a tartományt! Ezt kikérem az összes kutató nevében, de maradjunk annyiban, hogy elég nagy bajban lennénk ha így működne! Eleve ugye ott tartunk, hogy Mester Károly még nem adott meg semmilyen bizonyítékot még arra sem, hogy a glifozát abban a dózisban amiben az ételeink tartalmazzák valóban olyan káros lenne mint ő beállítja. Valamiért ezt a kulcskérdést egyszerűen átugrották, és az interjút készítő hölggyel együtt úgy tesznek mintha ez mára egyértelmű tény lenne, és minden független kutató, aki az EFSA-ban, Az Amerikai Tudományos Akadémiában, vagy a Brit Királyi Társaságban dolgozik és a glifozátról publikál, egytől-egyig vagy korrupt lenne, vagy komplett idióta. Egyébként bár a GMO szója valóban több glifozátot tartalmaz mint a hagyományos, a fejlődő országokban a génmódosított növények bevezetésével 37%-al csökkent a növényvédőszer használat egy meta-analízis alapján, tehát általánosságban az sem igaz, hogy GMO növények = több glifozát.(6)
A természetes ételekben szerinte nincsenek szabad aminosavak
~9:30-tól idézem "Én ezt szoktam mondani, hogy mondjon valaki egy olyan élelmiszert, természetes élelmiszert amibe az aminosavak nem fehérjékbe, hanem szabadon foglalnak helyet, tehát szabad aminosav nagy mennyiségben. Ilyen nincs."
De van. Például a paradicsomban(7), zöldségekben és gombákban,[8) érlelt sajtokban(9), kakaóban(10), kávéban(11), zöld teában(12), kovászos kenyérben stb. A lista nem teljes! Ez a rengeteg “egészségtelen étel és ital”, amik többsége szintén összefüggésben áll a hosszabb élettel, és alacsonyabb betegség kockázattal…Amúgy pont a kovászos kenyeret említi mint pozitív példa 22:45-től, hogy a gliadin fehérje lebomlik, szóval még logikailag sem mindig konzisztens a sztori... Persze a természetes ételek főként fehérjéket tartalmaznak nem szabad aminosavakat, de attól, hogy valami nem természetes, vagy nem “régi étel”, még nem lesz automatikusan egészségtelen. Az inzulin hormon amit külsőleg pótolnak is elég hasznos I-es típusú cukorbetegeknek, pedig teljesen természetellenes. Tudjátok hogyan állítják elő? Génmódosított baktériumok által. A gyilkos galóca meg természetes, de nem túl egészséges.
23:00-tól azt állítja a “szivárgó bél szindróma” fő okozója is a glifozát, ami minden iparilag előállított húsban benne van, és szerinte ennek “körülbelül tízszerese a hatása a glutén gliadin részénél” - Nem akarom leírni, hogy ezt az adatot szerintem honnan húzhatta elő, de a glifozátról jelenleg kizárólag állati tanulmányok és in vitro(sejtekben végzett) vizsgálatok vannak.(20) Ezekben valóban negatív hatással volt a bélflórára/béláteresztésre, de megadózisban. Ezek az eredmények indokolják, hogy alaposabban vizsgálják a kérdést, de kijelenteni, hogy ez a fő oka az egész problémának egy vicc, ráadásul Mester Károly kifejti, hogy ő ezt is a glicin/glifozát helyettesítésre alapozza…Hasonló jellegű kutatások vannak a mesterséges édesítőszerekről is, de az életszerű mennyiségekben meg biztonságosnak bizonyultak az összes humán klinikai vizsgálatban. A dózis teszi a mérget ugyebár. Magát a fokozott béláteresztést rengeteg egyéb tényező kiválthatja amiket nem is említ, pl. bizonyos adalékok, gyógyszerek, alkohol, fertőzések, stb.
Végül pedig a fő mumusa a lizin, a kutatások alapján szintén biztonságos szabad aminosavként pótolva, napi 6 g-os dózisig semmilyen mellékhatást nem okoz.(13) Napi ~16 g-os dózisban is csak ritkán okoz enyhe emésztőrendszeri diszkomfortot, aminek előfordulása statisztikailag nem szignifikáns.
Ezenkívül számtalan egyéb szabad aminosavnak vannak jól dokumentált egészségvédő vagy más speciális előnyös hatásai a glicinen kívül is, pl. A taurinnak(14), NAC-nek(15), és sok másiknak. Vannak olyan betegségek is, amik hatására a betegek egy része kénytelen kizárólag szabad aminosav keverékekből álló diétát fogyasztani hosszú éveken át,(16) mert nem működik jól az emésztésük vagy immunrendszerük, és csak így tudnak tünetmentesek maradni. Tehát semmi fehérjét nem esznek, csak a “rendkívül káros” szabad aminosavakat, és ez teszi lehetővé számukra, hogy viszonylag normális életet éljenek. Néhány testépítő évtizedek óta pótol BCAA-kat izmosodás céljából, aminek mondjuk pont nincs értelme magas fehérjebevitel mellett, de nem is halnak szörnyet tőlük. Én glicint, taurint, időnként glutamint és néhány egyéb szabad aminosavat régóta pótolok, köszönöm szépen jól vagyok. A fokozott béláteresztést pl. a glutamin pótlás csökkentheti.(22)
Amit Mester Károly a szabad aminosavak fermentációjáról mond szintén alaptalan, pont az ellenkezője igaz. A szabad aminosavak nagyon hatékonyan és gyorsan felszívódnak a vékonybélből, ami látható abból, hogy sokkal gyorsabban megjelennek a vérben, mintha fehérjét fogyasztunk. Ez elég nehéz lenne ha nem jutnának át a bélfalon, és hullaméreg képződne belőlük. Jóval kevésbé fermentálódnak mint a hagyományos fehérjék.(17,18)
Most nincs kedvem belemenni az A1 vs A2 tejfehérje kérdésbe, régebbi cikkeimben már írtam erről részletesen, csak annyit mondanék, hogy én gyakran iszom tejet, és nincs tőle se hasmenésem, se székrekedésem, sőt néha tejsavófehérjét is szoktam, és az sem okoz emésztési gondokat.
Számomra az interjú legviccesebb pontja, hogy 23:25-nél Mester Károly azt állítja, hogy “Én tudományos tények alapján dolgozom.” - Hát ezt mindenki döntse el mennyire igaz.
Összefoglalva Mester Károly szinte mindegyik fő állítása több sebből vérzik, nem ritka, hogy pont az ellenkezőjük igaz. Úgy gondolom nem érdemes hinni neki, és sertésein tapasztalt állítólagos megfigyeléseinek, mikor a jó minőségű bizonyítékok teljesen más irányba mutatnak.
Persze a glifozát, és egyéb növényvédőszerek dózistól függően valóban lehetnek károsak, nagyon jó, hogy vizsgálják ezt a kérdést és szabályozzák az élelmiszer biztonsági hatóságok. Abban mindannyian egyetértünk, hogy jó ha az ételeink nem tartalmaznak növényvédőszereket olyan mennyiségben ami potenciálisan már egészségkárosító hatású lehet. Ha tehetjük akkor nyilván jobb a biztonság kedvéért olyan élelmiszereket beszerezni amiket minél kevesebbet vegyszereztek, de amit Mester Károly művel az az alaptalan félelemkeltés, és riogatás kategóriája ami rendkívül ártalmas. Kijelenteni, hogy a glifozát a krónikus betegségek fő okozója a jelenlegi bizonyítékok alapján, figyelmen kívül hagyva szinte minden más tényezőt szörnyű.
Ajánlásai csak felesleges stresszt és szorongást okoznak, ami már önmagában egészségkárosító hatású, ráadásul a gyakorlati haszna az emberek többségénél vagy nulla, vagy akár még negatív is lehet, hiszen kevesen tudnak kizárólag füvön tartott húsokat, tengeri halat, és vegyszermentes bio élelmiszereket beszerezni.
Egyetértek Mester Károllyal, hogy a táplálkozás az egészségünk egyik legfontosabb alappillére, de ha hozzá hasonlóan olyan tényezőkre fókuszálunk amiknek valójában nincs akkora jelentősége(glifozát, GMO-k) és ráadásul még tévedünk is, miközben a jóval fontosabb tényezőkkel nem foglalkozunk(jól összeállított étrend, aktív életmód, egészséges testsúly fenntartása, stresszmenedzsment, társas kapcsolatok.) - Akkor sajnos nem látjuk meg a fától az erdőt, és jó eséllyel nem leszünk egészségesek.
Az interjú vége felé még az is elhangzik, hogy inzulinrezisztenciát is a glifozát okoz. Erre az összefüggésre jelenleg szintén csak egérvizsgálat van gigadózissal(19). Amiről viszont mára biztosan tudjuk, hogy mellé szinte mindig inzulinrezisztencia, magasvérnyomás, és magas vérlipidek társulnak, az a jelentős túlsúly.
Ha tetszett, köszi ha elküldöd valakinek akinek érdekes lehet!
Források:
1.Mesnage R, Antoniou MN. Facts and Fallacies in the Debate on Glyphosate Toxicity. PMID: 29226121
2.Antoniou MN, Nicolas A, Mesnage R, Biserni M, Rao FV, Martin CV. Glyphosate does not substitute for glycine in proteins of actively dividing mammalian cells.PMID: 31395095
3.Soh J, Raventhiran S, Lee JH, Lim ZX, Goh J, Kennedy BK, Maier AB. The effect of glycine administration on the characteristics of physiological systems in human adults: A systematic review. Geroscience. PMID: 37851316
4.Soares D, Silva L, Duarte S, Pena A, Pereira A. Glyphosate Use, Toxicity and Occurrence in Food.PMID: 34829065
5.Kolakowski BM, Miller L, Murray A, Leclair A, Bietlot H, van de Riet JM. Analysis of Glyphosate Residues in Foods from the Canadian Retail Markets between 2015 and 2017. PMID: 32267686.
6.Klümper W, Qaim M. A meta-analysis of the impacts of genetically modified crops. PLoS One. PMID: 25365303
7.Sorrequieta A, Ferraro G, Boggio SB, Valle EM. Free amino acid production during tomato fruit ripening: a focus on L-glutamate. Amino Acids. PMID: 19876714.
8.Maria Del Rosario Brunetto, Maximo Gallignani, Wendy Orozco
Construction of a free-form amino acid database for vegetables and mushrooms
9.Summer A, Formaggioni P, Franceschi P, Di Frangia F, Righi F, Malacarne M. Cheese as Functional Food: The Example of Parmigiano Reggiano and Grana Padano.PMID: 29089844;
10.Maria Del Rosario Brunetto, Maximo Gallignani, Wendy Orozco
RP-HPLC-DAD determination of free amino acids in cocoa samples during fermentation and roasting
11. Arnold U, Ludwig E, Kühn R, Möschwitzer U. Analysis of free amino acids in green coffee beans. I. Determination of amino acids after precolumn derivatization using 9-fluorenylmethylchloroformate. PMID: 8067059.
12.Ding Y, Yu H, Mou S. Direct determination of free amino acids and sugars in green tea by anion-exchange chromatography with integrated pulsed amperometric detection. PMID: 12489879.
13. Hayamizu K, Oshima I, Nakano M. Comprehensive Safety Assessment of l-Lysine Supplementation from Clinical Studies: A Systematic Review. J PMID: 33000161.
14. Santulli G, Kansakar U, Varzideh F, Mone P, Jankauskas SS, Lombardi A. Functional Role of Taurine in Aging and Cardiovascular Health: An Updated Overview. Nutrients. PMID: 37836520
15. Schwalfenberg GK. N-Acetylcysteine: A Review of Clinical Usefulness (an Old Drug with New Tricks). PMID: 34221501
16. Atwal K, Hubbard GP, Venter C, Stratton RJ. The use of amino acid-based nutritional feeds is effective in the dietary management of pediatric eosinophilic oesophagitis.PMID: 31692292
17.Weijzen MEG, van Gassel RJJ, Kouw IWK, Trommelen J, Gorissen SHM, van Kranenburg J, Goessens JPB, van de Poll MCG, Verdijk LB, van Loon LJC. Ingestion of Free Amino Acids Compared with an Equivalent Amount of Intact Protein Results in More Rapid Amino Acid Absorption and Greater Postprandial Plasma Amino Acid Availability Without Affecting Muscle Protein Synthesis Rates in Young Adults in a Double-Blind Randomized Trial. PMID: 34642762
18.Gaudichon C, Calvez J. Determinants of amino acid bioavailability from ingested protein in relation to gut health. PMID: 33093304
19. Prasad M, Gatasheh MK, Alshuniaber MA, Krishnamoorthy R, Rajagopal P, Krishnamoorthy K, Periyasamy V, Veeraraghavan VP, Jayaraman S. Impact of Glyphosate on the Development of Insulin Resistance in Experimental Diabetic Rats: Role of NFκB Signalling Pathways. Antioxidants PMID: 36552644
20. Ignácio ADC, Guerra AMDR, de Souza-Silva TG, Carmo MAVD, Paula HAA. Effects of glyphosate exposure on intestinal microbiota, metabolism and microstructure: a systematic review. PMID: 38994673.
21. Miller RA, Harrison DE, Astle CM, Bogue MA, Brind J, Fernandez E, Flurkey K, Javors M, Ladiges W, Leeuwenburgh C, Macchiarini F, Nelson J, Ryazanov AG, Snyder J, Stearns TM, Vaughan DE, Strong R. Glycine supplementation extends lifespan of male and female mice. Aging Cell.PMID: 30916479
22. Abbasi F, Haghighat Lari MM, Khosravi GR, Mansouri E, Payandeh N, Milajerdi A. A systematic review and meta-analysis of clinical trials on the effects of glutamine supplementation on gut permeability in adults. PMID: 39397201
 |
|