Mester Károly több nyilvános videóban olyan állításokat fogalmaz meg, amelyek a lizin nevű esszenciális aminosavat, a chips fogyasztását, valamint a herpesz kezelését közvetlen oksági kapcsolatba hozzák az emlődaganat kialakulásával.
Ezek az állítások tudományosan nem megalapozottak, és több ponton szembemennek a klinikai, biokémiai és epidemiológiai kutatásokkal.
A következő cikk célja, hogy részletesen, hivatkozásokkal alátámasztva bemutassa, miért hibásak ezek az állítások.
1. A lizin biokémiai szerepe és biztonságossága
A lizin esszenciális aminosav, amely a fehérjeszintézis alapvető építőköve. Az emberi szervezet nem képes előállítani, ezért táplálékkal vagy étrend‑kiegészítő formájában kell bevinni.
1.1. A lizin nem rákkeltő
Nincs olyan klinikai vagy epidemiológiai vizsgálat, amely a lizint bármilyen daganattípushoz, így az emlőrákhoz kötné. megalapozatlan. Lizinnel 71 klinikai vizsgálatban akár 17,5 g/nap adagot is adtak, és a jellemző mellékhatás emésztőrendszeri panasz volt. A két biztonsági áttekintés kivonata nem említ daganatkockázatot.
A lizin biztonságosságát több átfogó klinikai vizsgálat is megerősíti.
Lábjegyzet 1: Elango, R., Ball, R. O., & Pencharz, P. B. (2020). Comprehensive safety assessment of L‑lysine supplementation from clinical studies: A systematic review. The Journal of Nutrition, 150(Suppl.), 2560S–2570S. https://doi.org/10.1093/jn/nxaa262 (doi.org in Bing)
2. A chips lizin‑tartalma és a „986 milligramm lizin 80 gramm chipsben” állítás cáfolata
A chips lizin‑tartalma jól dokumentált élelmiszer‑összetételi adat.
100 gramm sós burgonyachipsben 424 mg lizin található.
Ez azt jelenti, hogy 80 gramm chipsben kb. 339 mg lizin van.
Mester Károly állítása („986 milligramm lizin 80 gramm chipsben”) fizikailag lehetetlen.
Lábjegyzet 2: USDA FoodData Central (2024). Snacks, potato chips, plain, salted. https://doi.org/10.15482/USDA.FDC
3. A chips fogyasztása és a daganatos betegségek kockázata
A chips fogyasztása összefügghet:
elhízással,
metabolikus szindrómával,
magas nátriumbevitel okozta kockázatokkal.
Azonban nincs olyan kutatás, amely azt állítaná, hogy két zacskó chips elfogyasztása közvetlenül emlőrákot okoz.
A daganatok kialakulása multifaktoriális folyamat, amelyet genetikai, hormonális, életmódbeli és környezeti tényezők együttesen befolyásolnak.
Lábjegyzet 3: Kazemi, A., et al. (2021). Intake of various food groups and risk of breast cancer: A systematic review and dose‑response meta‑analysis of prospective studies. Advances in Nutrition, 12(3), 809–849. https://doi.org/10.1093/advances/nmaa176 (doi.org in Bing)
4. A herpeszre szedett lizin és az emlőrák állítólagos kapcsolata
A herpesz kezelésére alkalmazott lizin nem okoz emlőrákot.
A lizin kiegészítés biztonságos, és nincs olyan biokémiai mechanizmus, amely a lizint daganatkeltő folyamatokhoz kötné.
Egyedi esetekből oksági következtetést levonni tudományosan nem megengedett.
Lábjegyzet 4: Elango et al. (2020). The Journal of Nutrition. DOI: 10.1093/jn/nxaa262
5. A chips és a gyermekkori magas vérnyomás
A gyermekkori hipertónia többtényezős:
genetikai hajlam,
elhízás,
mozgáshiány,
teljes étrendi sóbevitel.
A chips magas sótartalma hozzájárulhat a túlzott nátriumbevitelhez, de nem az egyetlen oka a gyermekkori magas vérnyomásnak.
Lábjegyzet 5: Hasenböhler, A., et al. (2024). Preservative food additives, hypertension, and cardiovascular diseases: The NutriNet‑Santé study. European Heart Journal. https://doi.org/10.1093/eurheartj/ehae123 (doi.org in Bing)
6. Összegzés
Mester Károly állításai a lizin, a chips és az emlődaganat kapcsolatáról:
nem felelnek meg a biokémiai ismereteknek,
ellentmondanak a klinikai vizsgálatoknak,
számszakilag hibásak,
oksági kapcsolatot állítanak ott, ahol nincs ilyen,
tévesen értelmezik az élelmiszer‑összetételi adatokat,
félrevezető következtetéseket vonnak le egyedi esetekből.
A tudományos bizonyítékok alapján a lizin nem rákkeltő, a chips nem tartalmaz extrém mennyiségű lizint, és sem a lizin, sem a chips fogyasztása nem okoz emlőrákot.
Mester Károly ismét valótlanságokat állít.