Györgyey János írása megpróbál tisztázni néhány fogalmat.
Az utóbbi hetekben-hónapokban ismét fellángoltak a viták a mezőgazdasági haszonnövények nemesítése, genetikai módosítása körül. Ehhez kutatóbiológusokként szeretnénk néhány gondolatot hozzátenni, hogy tisztázzuk, miről van szó valójában.
Géntechnológia a növénynemesítésben
A növények célzott genetikai módosítása az 1980-as évektől vált lehetővé, amikor kidolgozták azokat a módszereket, amelyekkel jellemzően néhány gént hordozó, külső DNS-t lehet beültetni egy növény genomjába. Ez a folyamat a genetikai transzformáció (genetic transformation), a közbeszédben a létrehozott transzgenikus növényeket genetikailag módosított szervezeteknek (GMO) vagy GM növényeknek nevezik.
A genetikai módosítás elnevezés félrevezető – szakmailag pontosabb lenne géntechnológiával történő módosításnak nevezni. A ma termesztett növényfajtáink ugyanis kivétel nélkül hosszadalmas genetikai változások, háziasítás és hagyományos nemesítés eredményei, és sok esetben már alig-alig hasonlítanak a kiindulási, ősi vadfajokra.
A génszerkesztés minőségi ugrás a növényi géntechnológiában
A 2010-es évektől újabb módszerek terjedtek el, amelyekkel egy növény genomját már közvetlenül, külső DNS bevitele nélkül is lehet módosítani, akár egyetlen bázispár, akár kisebb-nagyobb DNS-szakaszok célzott megváltoztatása révén. Ezek a génszerkesztési eljárások leggyakrabban a természetben is létrejövő variációkhoz hasonló, azokkal egyenértékű, irányított genetikai módosításokat hoznak létre. A leggyakrabban alkalmazott, ún. CRISPR/Cas génszerkesztési módszer megalapozásáért Jennifer Doudna és Emmanuel Charpentier 2020-ban Nobel-díjat kapott .
A génszerkesztés az elvileg lehetséges legkisebb pontmutációtól az egész génekre kiterjedő változtatásokig szinte minden módosítást lehetővé tesz; pontosan, tervezetten és ellenőrizhetően. Néhány év alatt megvalósítható az, ami hagyományos nemesítéssel legalább évtizedes időtávlatban, sokkal több erőforrással volt csak elképzelhető, vagy még úgy sem.
A kísérleti fázisban tartó kutatások száma rohamosan nő. A múlt évtized második felében jelentek meg az első génszerkesztéssel létrehozott növények, először csak tudományos publikációk formájában, de ma már köztermesztésbe is került jó néhány azokban az országokban, ahol a jogszabályok ezt engedélyezik.
Kiváló példa a kereskedelmileg is sikeres génszerkesztésre a Japánban piacra dobott paradicsomfajta, amely a magas vérnyomás csökkentésében nyújthat segítséget a fogyasztóknak. Hasonlóan előremutató az Egyesült Államokban termesztett, génszerkesztéssel előállított magas olajsavtartalmú szója, amely sokkal egészségesebb zsírsavösszetétellel rendelkezik az eredeti változatnál. Indiában pedig létrehoztak egy szikesedést és részben szárazságot is tűrő génszerkesztett rizsfajtát, ami 15-20 százalékos termésnövekedést biztosít kedvezőtlen környezeti körülmények között.
Ezekkel együtt ma már számos olyan génszerkesztett gazdasági növényt ismerünk, amely ténylegesen bekerült a termesztésbe. Ezek mindegyike olyan változásokat hordoz a növényfajta örökítőanyagában, amelyek megkülönböztethetetlenek a természetben is előforduló genetikai variánsoktól (mutációktól), és ez a tény megnyugvást hozhat azok számára, akik a hagyományos GMO-fajták biztonságossága miatt aggódtak.
A kiterjedt tudományos vizsgálatok és a sikeres piaci bevezetések egyértelműen igazolják, hogy ezek az innovációk valós, biztonságos és fenntartható megoldásokat kínálnak a jövő mezőgazdasága számára. Ezt a biztonságot ráadásul az is garantálja, hogy a génszerkesztés során létrejövő genetikai változások megegyeznek a természetben spontán is végbemenő folyamatokkal.
Kiemelten fontos fejlesztési irányt képviselnek a betegséggel szemben ellenálló növények, amelyek lényegesen kevesebb vegyszeres védekezést igényelnek. Ugyancsak fókuszban vannak a hatékonyabban termeszthető, táplálkozási szempontból előnyösebb összetételű, valamint a változó klímához és az egyre szélsőségesebb időjáráshoz jobban alkalmazkodó haszonnövények.
Termék- vagy eljárásalapú szabályozások a világban
A haszonnövényekkel kapcsolatban kétféle géntechnológiai szabályozási filozófia létezik.
Az egyik a létrehozott növényfajtát vizsgálja: van-e a környezetre, az emberre vagy az állatokra káros tulajdonsága, hatása. Ha nincs, akkor engedélyezik a módosított fajta termesztését. Ebben a rendszerben is lehetnek országoktól függő feltételek és megszorítások, valamint az engedélyezési eljárások is különbözhetnek.
A második szabályozási stratégia azt vizsgálja, hogyan jött létre az adott növényfajta. Ebben az esetben a módszer megítélése fontosabb, mint maga a végtermék. Ha laboratóriumi genetikai módosítást is alkalmaztak, akkor az adott fajta sokkal szigorúbb megítélés alá esik. Engedélyeztetése komplikált és költséges vizsgálatokhoz kötött, termesztése ezáltal megnehezedik, sőt az adott országban jellemzően ellehetetlenül.
Az első megközelítés az Egyesült Államok, Argentína, Kanada, valamint részben Kína és India szabályozására jellemző. Nem véletlen, hogy ezekben az országokban vált általánossá a GM-növények termesztése.
A második szabályozási stratégiát követi az Európai Unió és néhány fejlődő ország. Emiatt ezekben az országokban nincs, vagy alig találkozunk GM-fajtával a szántóföldön, bár importált termékek formájában már igen.
A növényi géntechnológia szabályozása az Európai Unióban és Magyarországon
Az EU az ezredfordulón kezdte szabályozni a GM-haszonnövények termesztését és besorolásukat két pillérre alapozta.
Az első feltétel a génállomány tudatos, elsősorban géntechnológiai módszerrel történő megváltoztatása, a második pedig az, hogy a módosított növény klasszikus nemesítéssel vagy természetes úton nem jöhet létre. Habár a végső döntést a tagországok hozzák meg, a technológiára fókuszáló szabályozás eredménye az lett, hogy az EU országaiban, köztük Magyarországon, gyakorlatilag lehetetlen GM-növényeket termeszteni, így ezek a haszonnövények nálunk nem terjedtek el.
Egy 2018-as EU-s legfelsőbb bírósági ítélet rámutatott, hogy az addigi uniós szabályozás szerinti GM-növények kategóriájába a génszerkesztett fajták nem illeszkednek, így a velük létrejött „szürke zóna” rendezése elengedhetetlenné vált.
Öt évig tartó szakmai előkészítés és háromévnyi politikai egyeztetés után született meg az új NGT-szabályozás (NGT = New Genomic Techniques, azaz új genomikai technikák), amelyet 2026. június 17-én az Európai Parlament zárószavazással elfogadott. Körülbelül két év kell még ahhoz, hogy a szabályozást az egyes tagországok nemzeti jogrendjébe is átültessék.Az új keretrendszer az Európai Unióban is megszünteti a tradicionális nemesítéssel, illetve az új NGT-1-nek elnevezett, génszerkesztéssel létrehozott, természetazonos fajták (melyek hagyományos nemesítéssel vagy természetes folyamatok révén is létrejöhetnének) közötti különbségtételt. Vagyis az így létrehozott növényeket a jövőben nem tekintik GM-fajtának.
Tudományosan és technikailag ez egy logikus lépés, hiszen nincs olyan módszer, amellyel egyértelműen meg lehetne határozni, hogy egy új tulajdonságért felelős mutáció természetes variabilitás, spontán mutáció, besugárzással megvalósított mutagenezis-program, vagy egy célzott, az NGT-1-kategóriába tartozó génszerkesztéssel létrehozott DNS-módosítás eredménye-e. Ugyanakkor a bejelentési és dokumentálási kötelezettség megmarad, tehát nem maradunk ellenőrzés nélkül: a hagyományos fajták uniós fajtajegyzékéhez hasonlóan az NGT-1-es új fajtákat is pontosan számon fogják tartani.Az úgynevezett NGT-2 kategóriába a természetazonosnak nem tekinthető génszerkesztett növények kerülnek; ezekre, valamint a „klasszikus” GM-növényekre érvényes szigorú szabályozás továbbra is érvényben marad az Európai Unióban és Magyarországon is.
Társadalmi vonatkozások
Számos példa mutatja, hogy a NGT-1 kategóriájú génszerkesztés elősegítheti a mezőgazdaság gyorsabb és rugalmasabb reagálását a klímaváltozás kihívásaira vagy az új kórokozók megjelenésére. Segítségével néhány év alatt olyan haszonnövények hozhatók létre, amelyek ellenállóbbak a szélsőséges időjárással és a betegségekkel szemben, ezáltal kevesebb vegyszeres kezelést igényelnek. A betegségekkel szembeni ellenálló képesség javítása és a vegyszerhasználat mérséklése egyúttal elősegítheti a szigorodó szermaradék-határértékek betartását is, hozzájárulva a fenntarthatóbb mezőgazdasághoz és az egészségesebb termények elterjedéséhez.
A szabályozás jogi-politikai vonatkozásait nem szeretnénk részletesen elemezni, de az világosan látszik, hogy a korábbi, rendkívül szigorú GM-szabályozás hozzájárult a nagy nemzetközi biotechnológiai cégek uralkodóvá válásához ezen a területen. Ők engedhették meg maguknak, hogy a hosszadalmas és kiugróan költséges tesztelési és engedélyeztetési eljárást végigvigyék, ezzel gyakorlatilag kizárva a kevésbé tőkeerős konkurenciát. Magyarul: a nagy multinacionális cégek jól jártak az EU-ra jellemző GMO-ellenes politikával, amely lehetetlenné tette az európai, feltörekvő agrobiotechnológiai cégek megerősödését, piacszerzését (hacsak nem költöztek az USA-ba).
Az NGT-1 kategória bevezetése ezen a helyzeten változtat
Az NGT-1 szabályozás eredményeként a génszerkesztést kisebb cégek és kutatóintézetek is eredményesen alkalmazhatják majd Európában. Így hozhatnak létre új, természetazonos fajtákat anélkül, hogy a bejelentés a GM-növényeknél kötelező, rendkívül költséges és időigényes engedélyeztetési procedúrával járna. A verseny most válik nyitottá; labdába rúghatnak olyan innovatív kisebb vállalkozások, köztük magyar cégek és intézmények is, amelyeknek korábban erre esélyük sem volt. Ez megteremti a lehetőséget arra is, hogy a helyi, többek között a magyar növényfajták ismét versenyképessé válhassanak, megakadályozva a termesztett fajták körének további szűkülését, és a magyar mezőgazdaság pedig megfelelhessen az elkövetkező évtizedek agrár- és éghajlati kihívásainak, miközben továbbra is biztonságos és ellenőrizhető fajtákat alkalmaz.
Szerzők: Szabados László, Györgyey János, Kaló Péter, Nagy László, Tóth Szilvia Zita - a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai
Forrás: hvg.hu/360/20260905_genmodositott-novenyek-uj-eu-szabalyozas-mit-jelent-vernyomast-csokkento-paradicsom-szarazsag-turo-rizs-gmo-ngt-1
HVG September 5, 2026