Egy közösségi médiában terjedő videóban az MIT exkutatója egyetlen történetbe fűzi az oltásokat, a glifozátot és az autizmust. Megnéztük a nyolcperces részletet, és 45 állítását vetettük össze a szakirodalommal. Az alábbi szögletes zárójeles számok a részletes tényellenőrző táblázatunk sorszámaira utalnak.
Ki beszél, és miről?
Stephanie Seneff a Massachusetts Institute of Technology (MIT) volt kutatója. Az interjúban saját magát számítástechnikusként mutatja be, aki „szereti a számokat ropogtatni”. Szakmai területe a gépi nyelvfeldolgozás, nem az orvostudomány, a toxikológia vagy az epidemiológia.
Az elmúlt évtizedben mégis sok cikket írt arról, hogy a glifozát a modern népbetegségek közös oka.
A videóban egyetlen láncolatba rendezi a gondolatait: az oltásokban lévő glutamát és alumínium a glifozát segítségével jut be az agyba, ott károsítja a tobozmirigyet, és ez vezet az autizmushoz, az alvászavarokhoz és a neurológiai betegségekhez. Az ellenőrzött 45 állításból 9 igaz, 12 részben igaz vagy félrevezető, 24 pedig hamis vagy semmilyen kutatás nem támasztja alá. A legsúlyosabb tévedések éppen azok, amelyek a szülőket a gyermekeik oltásával kapcsolatban ijeszthetik meg.
Összegzés
45 állítás: 9 igaz, 12 részben igaz vagy félrevezető, 24 hamis vagy nem igazolt.
Az igaz elemek főleg alapbiológiai tények: a tobozmirigy és a melatonin szerepe, a sikimisav-útvonal hiánya emberben, az oltások számának növekedése, a glifozát–alumínium kémiai komplexképzése.
A kulcsállítások, vagyis hogy az MMR autizmust okoz, a HPV-oltás veszélyes és hatástalan, és az oltás meg a glifozát szinergiában hat, hamisak. Ezeket milliós létszámú populációs vizsgálatok cáfolják.
Módszertani alapprobléma: Seneff a VAERS bejelentési adataiból von le ok-okozati következtetést, és a legfontosabb állítása (a 2002 előtti és utáni összehasonlítás) saját bevallása szerint sincs publikálva. Az érvelés egy sor egymásra épülő hipotézisből áll (glutamát, mangán, gátak megnyitása, tobozmirigy, triptofán), amelyek egyenként sem igazoltak emberben.
Ténybeli hiba is van benne: a melanin a tirozinból képződik, nem a triptofánból.
1. „Az MMR-oltás autizmust okoz”
Seneff Andrew Wakefield 1998-as Lancet-cikkéből indul ki [6]. Azt azonban nem mondja el, hogy a mindössze 12 gyermeket leíró közleményt a folyóirat 2010-ben visszavonta, a BMJ vizsgálata pedig megállapította, hogy az esetleírásokat meghamisították. Wakefield bél–agy elméletét egy vak, eset-kontroll vizsgálat sem tudta megerősíteni [7].
Seneff azt állítja, hogy saját elemzésével „megerősítette” az MMR és az autizmus kapcsolatát [8]. Elemzése a VAERS-re, az amerikai oltási mellékhatás-bejelentő rendszerre épül.
Ide bárki tehet bejelentést, a bejelentéseket senki nem ellenőrzi, és nincs kontrollcsoport. A rendszer arra való, hogy figyelmeztető jeleket szűrjön ki, ok-okozati kapcsolatot nem lehet belőle megállapítani [5].
Az MMR-oltás és az autizmus kapcsolatát számos nagy vizsgálat elemezte, és egyik sem talált összefüggést:
egy 537 ezer dán gyermeket követő kohorszvizsgálat [8];
egy további 657 ezer dán gyermeket követő vizsgálat [8];
több mint 1,2 millió gyermek adatait összesítő metaanalízis [8];
egy vizsgálat olyan gyermekekkel, akiknek autista bátyjuk vagy nővérük van, így eleve nagyobb az autizmus kockázata [8].
Seneff legújabb „bizonyítéka” egy publikálatlan elemzés, amely szerint 2002 után az MMR-oltás már „előrejelzi” az autizmust [15]. Abból indul ki, hogy ugyanaz az oltás mindig ugyanannyi bejelentést kellene, hogy kiváltson [16]. Ez módszertani tévedés: a bejelentések aránya a médiafigyelemtől és a jogi ügyektől függ. Kimutatták, hogy a 2000-es évek VAERS-autizmusbejelentéseinek túlnyomó része peres ügyekhez kötődött [15]. Az autizmusdiagnózisok számának emelkedését pedig nagyrészt a diagnosztikai kritériumok változása magyarázza [15].
2. „A HPV-oltás tönkreteszi a lányok életét”
A videó legsúlyosabb állításai a méhnyakrák elleni HPV-oltásra vonatkoznak. Seneff szerint az oltás „tele van alumíniummal” [25], sokkal súlyosabb reakciókat okoz, mint más oltások [26], „teljesen szükségtelen” [27], és fiatal lányok halnak bele vagy kapnak tőle autoimmun betegséget [29].
Az adatok mást mutatnak:
Alumínium: a Gardasil adagonként 225 µg, a Gardasil 9 adagonként 500 µg alumíniumot tartalmaz. Ez nagyságrendileg ugyanannyi, mint más, évtizedek óta használt oltásokban [25].
Autoimmun és neurológiai betegségek: közel egymillió dán és svéd lány adatait vizsgálták, és nem nőtt a kockázatuk [26].
Sclerosis multiplex: egy másik nagy vizsgálat nem talált összefüggést az oltással [29].
Bejelentett tünetek Japánban: a mintegy 30 ezer nőt felölelő Nagoya-vizsgálat sem talált kapcsolatot az oltás és a tünetek között [29].
Súlyos mellékhatások: a Cochrane-áttekintés szerint ugyanolyan gyakoriak, mint a kontrollcsoportban [26].
A legkárosabb állítás az, hogy az oltás hatásosságát „nem lehet bizonyítani”, mert a rák csak 60 évvel később jelentkezne [28]. Ez már tényszerűen nem igaz. Svédországban 1,7 millió nő adatai alapján a 17 éves koruk előtt beoltottaknál 88%-kal kevesebb invazív méhnyakrák fordult elő. Angliában a legkorábban beoltott évjáratoknál 87%-kal csökkent a méhnyakrák gyakorisága [28].
Aki emiatt az állítás miatt mond le az oltásról, valós és megelőzhető kockázatot vállal.
3. „Mérgező vegyszerek” és alumínium
Seneff szerint az oltások „tele vannak mérgező vegyszerekkel” [4]. Az adalékanyagok, például a formaldehid, az alumíniumsók és a stabilizátorok, valóban jelen vannak, de nyomnyi mennyiségben, jóval a toxikus dózis alatt.
Formaldehidből például a szervezet maga is többet termel, mint amennyi egy oltásban van [4].
Igaz, hogy ma több alumíniumtartalmú oltás van, mint évtizedekkel ezelőtt [23]. A teljes terhelés azonban a biztonsági küszöb alatt marad, és csecsemőkorban az étrendből is jelentős mennyiségű alumínium kerül a szervezetbe [23]. Arra az állításra, hogy az alumínium „lépést tartva” nőtt az autizmussal [24], egy ökológiai korreláció az egyetlen alap, amelyet erős szakmai kritika ért. Egy 1,2 millió dán gyermeket követő, 2025-ben közölt kohorszvizsgálat nem talált összefüggést az oltásokból származó alumínium és az autizmus között [24].
A higannyal ugyanez a helyzet [22]. A tiomerzál nevű tartósítószer, amely etilhiganyt tartalmaz, 2001-re gyakorlatilag eltűnt az amerikai gyermekoltásokból.
Az etilhigany gyorsan kiürül a szervezetből, és a kutatások nem mutattak ki kapcsolatot az autizmussal. A kivezetése után az autizmusdiagnózisok száma tovább nőtt [22].
4. A glifozát mint „mindent összekötő” ok
Seneff gondolatmenetében a glifozát a kulcs, ez köti össze az oltásokat és az autizmust. Az állításlánc minden eleme gyenge pont.
„A glifozát kimeríti a mangánt, ezért a glutamát mérgezővé válik.” [11, 19] A glifozát a talajban és a növényekben valóban köti a mangánt. Arra viszont nincs bizonyíték, hogy emberben manganhiányt okoz: az állítás forrása Seneff saját hipotéziscikke [19]. A nyomelemekről készült metaanalízis sem talált egységes manganhiányt autista gyermekeknél [11].
„Az oltásban lévő glutamát az agyba jut.” [10, 12] Az MMR-oltás valóban tartalmaz nyomnyi mennyiségű glutamátot stabilizátorként. Ez azonban elenyésző ahhoz a több grammhoz képest, amelyet naponta az étellel viszünk be [10]. A vér–agy gát aktívan szabályozza a glutamátot, és inkább kifelé pumpálja az agyból [12]. Az „MSG-érzékenység” tüneteit pedig kettős vak, placebokontrollos vizsgálatokban nem sikerült kimutatni [21].
„A glifozát megnyitja a bél- és az agyi gátat.” [13, 14] Ezt eddig csak sejttenyészetekben, nagy koncentrációjú Roundup-készítménnyel, illetve nagy dózist kapó egereken figyelték meg [13, 14]. Ezek a kutatási eredmények további vizsgálatot érdemelnek, de emberre, a szokásos expozíció mellett nem igazoltak.
Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) kockázatértékelése sem talált ilyen hatást [13].
„A glifozát az alumíniumot a tobozmirigybe szállítja.” [30–35] Kémiai tény, hogy a glifozát vizes oldatban komplexet képez az alumíniummal [30]. Minden további lépés azonban bizonyíték nélküli feltételezés:
hogy a komplex semleges, és ezért átjut a bélfalon [31];
hogy a citráthoz hasonlóan megnyitja a gátakat [32];
hogy a tobozmirigybe szállítja az alumíniumot [33];
hogy a tobozmirigyben kétszer annyi alumínium halmozódik fel, mint az agy más részeiben [35].
Az első pontban egy elem igaz: a citrát valóban növeli az alumínium felszívódását [31]. A glifozát–alumínium komplex viszont a pH-tól függően töltéssel is rendelkezhet. A tobozmirigyben dokumentáltan a fluorid és a kalcium halmozódik fel, nem az alumínium [35].
„A glifozát miatt triptofánhiány alakul ki.” [41, 42] Igaz, hogy az emberből hiányzik a sikimisav-útvonal, a bélbaktériumok egy részében viszont megvan, és ezek elméletben érzékenyek lehetnek a glifozátra [39, 40].
Az esszenciális aminosavak fő forrása azonban a táplálék, a bélbaktériumok hozzájárulása kicsi [41].
Kísérletek szerint ha a bélben elegendő aromás aminosav van, ahogy normál étrend mellett van, a glifozát rövid távon alig hat a bélflórára [42].
„Az oltás és a glifozát szinergiában okoz autizmust.” [45] Erre egyetlen kutatás sincs. Egy kaliforniai megfigyeléses vizsgálat talált mérsékelten emelkedett autizmuskockázatot azoknál a gyerekeknél, akiknek az édesanyja a terhesség alatt permetezett területek közelében élt, és ezt komolyan kell venni [45].
Ez azonban nem bizonyít ok-okozati kapcsolatot, és nem szól az oltásokról. A glifozát lehetséges egészségügyi hatásainak kutatása jogos tudományos kérdés. Éppen ezért árt neki, ha bizonyítatlan oltásellenes elméletekkel keveredik.
5. Miért hangzik mégis meggyőzően?
Seneff érvelése azért hatásos, mert a valótlan állítások közé igaz tényeket kever. Igaz, hogy:
a tobozmirigy a vér–agy gáton kívül helyezkedik el [34];
a tobozmirigy melatonint termel, amely az alvás–ébrenlét ciklust szabályozza [37];
autizmusban, Alzheimer-kórban és Parkinson-kórban gyakoriak az alvászavarok [36];
a triptofán a szerotonin és a melatonin előanyaga [43].
Ezekből a helytálló elemekből aztán olyan következtetési lánc épül, amelynek egyetlen láncszemét sem vizsgálták emberben.
A biológiai részletekben is akad hiba. Seneff szerint a triptofán a bőrpigment, a melanin előanyaga is [44], pedig a melanin a tirozinból képződik. Árulkodó az is, hogy kulcsállításainál kevés kivétellel saját, részben publikálatlan elemzéseire hivatkozik, nem független, lektorált kutatásokra. Ha egy elmélet minden lépése egy újabb feltételezésre épül, attól nem lesz erősebb, csak bonyolultabb.
Összegzés
A videó legveszélyesebb üzenetei az MMR- és a HPV-oltásra vonatkoznak: hogy az MMR-oltás autizmust okoz, a HPV-oltás pedig életveszélyes és hatástalan.
Ezeket milliós létszámú, független vizsgálatok egyértelműen cáfolják.
A glifozáttal kapcsolatos valós tudományos kérdések, például a bélflórára gyakorolt hatás vagy a terhesség alatti expozíció nem rendelkeznek megbízható tudományosan igazolt hatással és nem szolgálja a hitelességet, ha egy bizonyíték nélküli, félelemkeltő történet részeként terjednek. A szülők számára a legmegbízhatóbb forrás a nagy, ismételt, független vizsgálatok eredménye, nem egyetlen előadó elmélete, akármilyen meggyőzően mondja is el.
Hivatkozások (a tényellenőrző táblázat sorszámai szerint)
[4] Addressing Parents’ Concerns: Do Vaccines Contain Harmful Preservatives, Adjuvants, Additives, or Residuals? (Pediatrics, 2003). DOI: 10.1542/peds.112.6.1394
[5] Safety monitoring in the Vaccine Adverse Event Reporting System (VAERS) (Vaccine, 2015). DOI: 10.1016/j.vaccine.2015.07.035
[6] RETRACTED: Ileal-lymphoid-nodular hyperplasia, non-specific colitis, and pervasive developmental disorder in children (The Lancet, 1998). DOI: 10.1016/S0140-6736(97)11096-0
[6] Retraction—Ileal-lymphoid-nodular hyperplasia, non-specific colitis, and pervasive developmental disorder in children (The Lancet, 2010). DOI: 10.1016/S0140-6736(10)60175-4
[6] Wakefield’s article linking MMR vaccine and autism was fraudulent (BMJ, 2011). DOI: 10.1136/bmj.c7452
[6] How the case against the MMR vaccine was fixed (BMJ, 2011). DOI: 10.1136/bmj.c5347
[7] Lack of Association between Measles Virus Vaccine and Autism with Enteropathy: A Case-Control Study (PLoS ONE, 2008). DOI: 10.1371/journal.pone.0003140
[8] Seneff saját cikke: Empirical Data Confirm Autism Symptoms Related to Aluminum and Acetaminophen Exposure (Entropy, 2012). DOI: 10.3390/e14112227
[8] A Population-Based Study of Measles, Mumps, and Rubella Vaccination and Autism (New England Journal of Medicine, 2002). DOI: 10.1056/NEJMoa021134
[8] Measles, Mumps, Rubella Vaccination and Autism (Annals of Internal Medicine, 2019). DOI: 10.7326/M18-2101
[8] Vaccines are not associated with autism: An evidence-based meta-analysis of case-control and cohort studies (Vaccine, 2014). DOI: 10.1016/j.vaccine.2014.04.085
[8] Autism Occurrence by MMR Vaccine Status Among US Children With Older Siblings With and Without Autism (JAMA, 2015). DOI: 10.1001/jama.2015.3077
[10] Consensus meeting: monosodium glutamate – an update (European Journal of Clinical Nutrition, 2006). DOI: 10.1038/sj.ejcn.1602526
[11] Status of essential elements in autism spectrum disorder: systematic review and meta-analysis (Reviews in the Neurosciences, 2017). DOI: 10.1515/revneuro-2017-0015
[12] The blood-brain barrier and glutamate (The American Journal of Clinical Nutrition, 2009). DOI: 10.3945/ajcn.2009.27462BB
[13] Oral bioavailability of glyphosate: Studies using two intestinal cell lines (Environmental Toxicology and Chemistry, 2005). DOI: 10.1897/04-088r.1
[13, 19] Conclusion on the peer review of the pesticide risk assessment of the active substance glyphosate (EFSA Journal, 2015). DOI: 10.2903/j.efsa.2015.4302
[14] Effects of glyphosate and aminomethylphosphonic acid on an isogeneic model of the human blood-brain barrier (Toxicology Letters, 2019). DOI: 10.1016/j.toxlet.2018.12.013
[14] Glyphosate infiltrates the brain and increases pro-inflammatory cytokine TNFα: implications for neurodegenerative disorders (Journal of Neuroinflammation, 2022). DOI: 10.1186/s12974-022-02544-5
[15, 16] Vaccine Adverse Event Reporting System Reporting Source: A Possible Source of Bias in Longitudinal Studies (Pediatrics, 2006). DOI: 10.1542/peds.2004-2687
[15] Explaining the Increase in the Prevalence of Autism Spectrum Disorders (JAMA Pediatrics, 2015). DOI: 10.1001/jamapediatrics.2014.1893
[19] Seneff hipotéziscikke: Glyphosate, pathways to modern diseases III: Manganese, neurological diseases, and associated pathologies (Surgical Neurology International, 2015). DOI: 10.4103/2152-7806.153876
[21] Review of Alleged Reaction to Monosodium Glutamate and Outcome of a Multicenter Double-Blind Placebo-Controlled Study (The Journal of Nutrition, 2000). DOI: 10.1093/jn/130.4.1058S
[22] Mercury concentrations and metabolism in infants receiving vaccines containing thiomersal: a descriptive study (The Lancet, 2002). DOI: 10.1016/s0140-6736(02)11682-5
[22] Prenatal and Infant Exposure to Thimerosal From Vaccines and Immunoglobulins and Risk of Autism (Pediatrics, 2010). DOI: 10.1542/peds.2010-0309
[23, 25] Updated aluminum pharmacokinetics following infant exposures through diet and vaccination (Vaccine, 2011). DOI: 10.1016/j.vaccine.2011.09.124
[24] Az ökológiai korreláció: Do aluminum vaccine adjuvants contribute to the rising prevalence of autism? (Journal of Inorganic Biochemistry, 2011). DOI: 10.1016/j.jinorgbio.2011.08.008
[24] Aluminum-Adsorbed Vaccines and Chronic Diseases in Childhood (Annals of Internal Medicine, 2025). DOI: 10.7326/ANNALS-25-00997
[26, 29] Autoimmune, neurological, and venous thromboembolic adverse events after immunisation of adolescent girls with quadrivalent human papillomavirus vaccine in Denmark and Sweden: cohort study (BMJ, 2013). DOI: 10.1136/bmj.f5906
[26, 27] Prophylactic vaccination against human papillomaviruses to prevent cervical cancer and its precursors (Cochrane Database of Systematic Reviews, 2018). DOI: 10.1002/14651858.CD009069.pub3
[28] HPV Vaccination and the Risk of Invasive Cervical Cancer (New England Journal of Medicine, 2020). DOI: 10.1056/NEJMoa1917338
[28] The effects of the national HPV vaccination programme in England, UK, on cervical cancer and grade 3 cervical intraepithelial neoplasia incidence: a register-based observational study (The Lancet, 2021). DOI: 10.1016/S0140-6736(21)02178-4
[29] Quadrivalent HPV Vaccination and Risk of Multiple Sclerosis and Other Demyelinating Diseases of the Central Nervous System (JAMA, 2015). DOI: 10.1001/jama.2014.16946
[29] No association between HPV vaccine and reported post-vaccination symptoms in Japanese young women: Results of the Nagoya study (Papillomavirus Research, 2018). DOI: 10.1016/j.pvr.2018.02.002
[30, 31] Glyphosate complexation to aluminium(III). An equilibrium and structural study in solution using potentiometry, multinuclear NMR, ATR–FTIR, ESI-MS and DFT calculations (Journal of Inorganic Biochemistry, 2009). DOI: 10.1016/j.jinorgbio.2009.06.011
[31] The biological behaviour and bioavailability of aluminium in man, with special reference to studies employing aluminium-26 as a tracer: review and study update (Journal of Environmental Monitoring, 2004). DOI: 10.1039/b314329p
[35] Fluoride Deposition in the Aged Human Pineal Gland (Caries Research, 2001). DOI: 10.1159/000047443
[36] Sleep in children with autistic spectrum disorder (Sleep Medicine, 2010). DOI: 10.1016/j.sleep.2010.01.010
[37] Melatonin as a chronobiotic (Sleep Medicine Reviews, 2005). DOI: 10.1016/j.smrv.2004.05.002
[39] The Shikimate Pathway (Annual Review of Plant Physiology and Plant Molecular Biology, 1999). DOI: 10.1146/annurev.arplant.50.1.473
[40] Classification of the glyphosate target enzyme (5-enolpyruvylshikimate-3-phosphate synthase) for assessing sensitivity of organisms to the herbicide (Journal of Hazardous Materials, 2021). DOI: 10.1016/j.jhazmat.2020.124556
[41] Contribution of Microbial Amino Acids to Amino Acid Homeostasis of the Host (The Journal of Nutrition, 2000). DOI: 10.1093/jn/130.7.1857S
[42] Glyphosate has limited short-term effects on commensal bacterial community composition in the gut environment due to sufficient aromatic amino acid levels (Environmental Pollution, 2018). DOI: 10.1016/j.envpol.2017.10.016
[44] Melanin Pigmentation in Mammalian Skin and Its Hormonal Regulation (Physiological Reviews, 2004). DOI: 10.1152/physrev.00044.2003
[45] Prenatal and infant exposure to ambient pesticides and autism spectrum disorder in children: population based case-control study (BMJ, 2019). DOI: 10.1136/bmj.l962